Szilveszterkor a legtöbben megfogadjuk, hogy idén jók leszünk. Idén lefogyunk, idén egészségesen fogunk élni, és leszokunk a netes cipővásárlásról, a halogatásról, a munkahelyi kocadohányzásról, mások kibeszéléséről, és sorolhatnám. Január elején – amikor épp nem vagyunk karanténba zárva – látványosan megnő a forgalom az én óráimon is. Minden nap tömve van a terem új arcokkal, akik megfogadták, idén életükben először elkezdenek jógázni.
Minden új arc örömmel tölt el, és kis izgalommal a gyomromban tartom nekik az órát, hisz ez lesz életük első benyomása a jógáról. Ezt nem szúrhatom el, igaz? Ugyanakkor ilyenkor mindig arra gondolok, ők még sosem jógáztak! Ha el is szúrom egy asana szanszkrit nevét, vagy épp felcserélek két sorozatot, nem fogják észrevenni. Észrevesznek azonban más, sokkal kellemetlenebb dolgokat. Ha te is azon gondolkodsz, hogy idén elkezdesz jógázni, feltétlenül olvass tovább, mert összegyűjtöttem öt olyan tényt, melyről jobb, ha az első órád előtt tudsz!
Nagyon sokféle jógatípus létezik, és ezek különböző szintű gyakorlottságot, tapasztalatot igényelnek. Gyakran hallani, olvasni az olyan kijelentéseket, hogy “jógázni bárki tud” vagy “mindegy hogy, csak kezdd el”. Ez mind igaz is, de megkötésekkel. Egy teljesen kezdő számára semmiképp sem ajánlott egy Ashtanga vagy egy dinamikus flow, hiszen a pózok nagy részét még nem tudja kivitelezni a friss jógagyakorló, ráadásul követni sem tudja az instrukciókat.
Ha azt kérdezed, milyen jógára menj először, akkor a válaszom: kezdő, lassabb tempójú órára. Éppen ezért a kezdők számára mindig a könnyű óráimat ajánlom, mint amilyen a stretching vagy a könnyű jóga. Itt kényelmes tempóban tudják elsajátítani a legalapvetőbb pózok pontos kivitelezését; megismerkednek a legelterjedtebb sorozatokkal, mint például a klasszikus napüdvözlettel; és hozzászoknak a jógaórák menetéhez.
Ha a közeledben nincs kezdő jógacsoport, helyette a Hatha vagy Yin órákat is tudom ajánlani. Javaslom, ha látsz az órarendben egy jógaórát, feliratkozás előtt mindig kérdezz rá, milyen stílusú gyakorlásról van szó, hogy biztosan ne kudarcélménnyel térj haza.
De gyakorolhatsz otthon is, hisz az online térnek köszönhetően egyre több és több remek oktató veszi fel gyakorlását, hogy megossza azt a lelkes táborával. Az én videóim között is találsz teljesen kezdő szintű gyakorlást, akár testrész-specifikusan is.
Mezítláb jógázunk, aminek két oka van: a tradíció, és mert zokniban a matrac csúszik. Zokniban még a kimondottan csúszásmentes (úgynevezett non-sticky) matracok is csúsznak. A mezítlábaskodás miatt azonban ne érezd magad kényelmetlenül, magazinba illő lábfeje csak a lábmodelleknek van.
Télen, amikor lábunk egész nap egy bélelt csizmában és műanyag harisnyában izzad, óra előtt az öltözőben érdemes lábat mosni, így elkerülhető a kellemetlen szag. Ez pláne hasznos, ha egy annyira tömött órára érkezel, ahol fekve az egyik vendég feje búbja és a következő vendég lába között mindössze húsz centi hely van.
Ha már itt tartunk: milyen ruhában menj jógázni? Erről a negyedik pontban még beszélünk, de egy biztos: a kényelmes nem mindig jelenti azt, hogy praktikus is.
Egy gyakorlott jógázó pontosan tudja, melyik matrac való neki. Merthogy a matracok sem egyformák. Például az olcsóbb (pár ezer forintos) matracok legfőbb jellemzője a kedvező ár mellett, hogy piszkosul csúsznak. Ez persze mikor derül ki? Az első komolyabb gyakorlás közben, amikor egyetlen lefele néző kutyát sem tud megtartani a kezdő jógázó, mert a keze előre, a talpai pedig hátrafele csúsznak, de folyamatosan.
Ez rengeteg bosszúságot tud okozni még egy gyakorlott jógázónak is, nemhogy ez kezdőnek. Nem csoda, ha hamar kedvüket szegi a jóga, gondolván: “A jóga nekem túl nehéz, én nem tudom kitartani a pózokat.” Pedig szinte biztos, hogy nem te vagy a béna, hanem a matrac.
Pedig gondolj csak bele: futni sem strandpapucsban indulsz el. A jóga pont ilyen: egy jó matrac megváltoztatja a teljes elképzelésed a jógáról. Ezért én azt mondom, ha komolyan elhatároztad, hogy idén márpedig elkezdesz jógázni, igenis ruházz be egy komolyabb matracra (kezdőár 20.000 Ft), hogy aztán legyen egy komolyabb anyagi húzóerő is, ami miatt kitartasz a döntésed mellett.
Arról nem is beszélve, hogy az olcsóbb matracok élettartama mindennapos használat esetén pár (két-három) hónapra tehető. A tenyerek alatti rész elvékonyodik és kikopik, a lábujjkörmök pedig csipkésre tépkedik a matrac hátsó felét. Két hónap múlva pedig úgy néz ki a matracod, hogy már ráállni sincs kedved; inkább veszel egy újat. Miért ne vennél hát egy jó minőségű matracot kétszer ennyiért egy olyan gyártótól, aki lifetime garanciát vállal a termékére?
Ma már többféle anyagból válogathatunk. A parafa matracok környezetbarát megoldást kínálnak, és természetes anyaguk révén a tapintása is melegebb, mint egy gumi felületű matracnak. Azonban tapadásuk a csúszásmentes matracokéhoz képest kevésbé jó. Sokan szeretik, sokan használják; nálam is második helyen áll.
Talpat és szemet gyönyörködtető élmény egy csodás, mintás velúr szőnyeg, tényleg nagyon simis a felülete. Jó érzés rajta feküdni, ám a parafához hasonlóan, izzadós tenyerűeknek nem ajánlanám.
És végül az ultimate champion matrac, a híres csúszásmentes, pozícióvonalas. Szélesebb az átlagnál, így kényelmesen elférek rajta. A felülete olyan anyagból készült, mint a búvárruhák, így minél jobban izzad a tenyerem, annál jobban tapad hozzá. Minden tartás határozott és stabil, a segédvonalaknak köszönhetően pedig a kezdő jógások pózai is mértani pontosságúak.
Ha azt kérdezed, milyen jógamatracot vegyek kezdőként, azt mondom: olyat, ami stabil és valóban csúszásmentes. Igen, ezek ára magasabb (nagyjából 20.000 Ft-tól indul), de egy jó matrac megváltoztatja az egész gyakorlásélményt.
A klasszikus jógikat általában bő, indiai szabású felsőben képzeljük magunk elé, és talán épp ezért a kezdő jógázók gyakran érkeznek kényelmes viseletben: jóganadrágban és lezser pólóban. Nincs is ezzel semmi gond egészen a legelső lefele néző kutyapózig, amikor ezek a lezser pólók szépen felcsúsznak nyakig, kivillantva a hasat és néha még az alsóneműt is. Rendszeresen látom, ahogy a kezdők a számukra teljesen szokatlan és nehéz póz közben még a pólójuk húzogatásával is küszködnek.
A lezser pólók az oktató számára is roppantul megnehezítik a munkát, hiszen azok elrejtik a testtartást. Egy bő póló vagy egy pulóver mindent eltakar, ami javításra szorulhat. Ilyenkor gyakran hozzá kell érnem a vendéghez, tapogatnom kell a jógázót, hogy érezzem, minden a helyén van-e; ez pedig egy kezdőnek váratlan, sőt akár kényelmetlen élmény is lehet.
Éppen ezért mindkettőnk érdekében azt javaslom, hogy testhezálló, de kényelmes felsőben jógázz. Így nemcsak magabiztosabb leszel, hanem a fejlődésed is gyorsabb lehet.
A kezdeti lendület heve gyakran sarkallja arra az új jógázókat, hogy minden pózt a tradíciónak megfelelően próbáljanak meg kivitelezni. Márpedig a nagy könyvben látható pózok már egy folyamat végeredményei, nem pedig kiindulópontjai. Ide szeretnénk eljuttatni a kezdőket a rendszeres gyakorlás által, ám az ide vezető út gyakran hosszú és rögös.
A jógagyakorlók azonban másképp látják ezt. Büszkeségből vagy épp az ismeretek hiánya miatt nem a könnyített változatokat próbálják helyesen elsajátítani; ez pedig gyakran vezet túlnyújtáshoz, húzódáshoz, akár kisebb sérüléshez. A kudarcélmény szinte garantált, a motiváció pedig gyorsan elillan.
A fejlődéshez először igenis le kell skálázni a gyakorlatokat, és könnyített változatban gyakorolni azokat. Ha valakinek például előrehajlásban (uttanasana) nyújtott lábbal nem ér le a tenyere a talajra, akkor hajlítsa be a combját, fektesse rá a hasát, és így fókuszáljon a csípő fölfele irányuló nyújtására. A kezdő órák előnye, hogy a gyakorlók megismerkednek ezekkel a változatokkal, és megtanulják, mire ügyeljenek közben.
A segédeszközök, például a jógatégla és a heveder segítenek elmélyíteni a pózokat, ráadásul biztonságérzetet is adnak. Például háromszögtartásban (trikonasana) gyakran nem ér le a kéz a talajra, ami miatt imbolyog a gyakorló, azonban egy téglára támaszkodva sokkal stabilabb a póz. Ismét a futást tudom példának hozni: előbb sétálni tanulunk meg, és csak utána futni. Ez jógában is igaz.
Sokan azt hiszik, hogy a jóga csak nyújtás. Aztán az első órán meglepődnek, hogy bizony izzadni is lehet közben, sőt néha izomláz is lesz másnap ott, ahol nem is gondoltad volna.
Mire számíts az első jógaórán? Arra, hogy nem fog minden elsőre menni. Arra, hogy néha elveszel az instrukciók között. Arra, hogy lesz egy pillanat, amikor azt gondolod: „Ez nem nekem való.” És ha ezen a ponton nem fordulsz vissza, hanem adsz magadnak még pár alkalmat, akkor kezdődik el igazán a fejlődés.
Válassz kezdő, lassabb tempójú órát (Hatha, Yin, stretching), és ne félj kérdezni az oktatótól. Az első hetekben a technika fontosabb, mint a mélység.
Kerüld a dinamikus, gyors tempójú irányzatokat (pl. Ashtanga, erős flow), amíg nem ismered az alapokat.
Testhezálló, rugalmas ruhában, ami nem csúszik fel póz közben, és nem akadályoz a mozgásban.
Olyat, ami valóban csúszásmentes. A túl olcsó matracok gyakran instabilak, ami megnehezíti a gyakorlást.
A jóga nem verseny. Ha rendszeresen gyakorolsz, már néhány hét után érezni fogod a változást – nem feltétlenül látványban, hanem stabilitásban és tudatosságban.
Ha nem szeretnél lemaradni a következő cikkemről sem, görgess az oldal legaljára, és iratkozz fel a hírlevelemre! Ne aggódj, havonta csak 1-2 levelet fogsz kapni tőlem, amiben összegyűjtöm neked a legújabb videóim és cikkeim linkjét.
Az ingyenes stretching, mobility és jógaórákhoz iratkozz fel YouTube csatornámra!
Csatlakoztál már a zárt Facebook csoportomhoz? Ha még nem, itt az ideje! Én úgy tekintek erre a csoportba, mint egy interaktív magazinra, ahol mindenki szerkesztő! ➡️ CSATLAKOZOM!
