A jóga nem csupán fizikai testgyakorlás. A jóga egy életstílus, a maga szabályaival és engedélyeivel. Ezeket Patanjali jól összefoglalta a Jóga Szútrákban, melyet mai napig a jóga etikai kódexének is tekintünk. Patanjali szerint a jóga egy nyolc lépcsőből álló fejlődési folyamat, melynek első fokán a Yamák, azaz tiltások állnak. A legelső tiltás az ahimsa, a nem-ártás elve; másképp fogalmazva az univerzális jóakarat attitűdje.
Kiemelkedő helye is mutatja jelentőségét az egyéni fejlődésben: mindaddig, amíg ártasz másoknak vagy önmagadnak tettekkel, szavakkal vagy gondolatokkal, nem leszel képes magasabb szintre lépni. Megelőzi az asanákat is (a fizikai gyakorlást), ami azt jelenti, hogy csak akkor lesz valóban hatásos a jógagyakorlásod, ha mentes vagy a káros gondolatoktól, szavaktól és tettektől.
Az ahimsa gyakorlásában a fő hangsúly magán a szándékon van: ne akarj ártani egyetlen élőlénynek sem. A jógikus filozófia szerint ugyanolyan élet áramlik minden élőlényben; emiatt vált oly elterjedtté a vegetarianizmus Indiában. Leghíresebb támogatója, Ghandi, kiterjesztette az ahimsát a mentális állapotokra is. A rosszindulatú gondolatok, a gyűlölet, az undok viselkedés, a durva szavak, az őszintétlenség és a hazugság mind ellentmond az ahimsa elvének. Ezek valóban erőszaknak, bántalmazásnak minősülnek; gondoljunk csak egy iskolai szekálásra vagy családon belüli érzelmi bántalmazásra, melyek súlyos érzelmi, sőt akár fizikai tüneteket is képesek produkálni.
De a negatív gondolatok nem csak akkor károsak, ha másokkal szemben érezzük azokat, hanem önmagunkkal szemben is. Mikor gondolataink olyan negatív reakciókat tartalmaznak, mint a csalódottság, az elutasítottság, a bűntudat, vagy szégyen, gyakorlatilag önmagunkat bántalmazzuk. Ha nem tudod megbocsátani önmagadnak egy múltbéli tetted, vagy ha túl magas elvárásokat támasztasz magaddal szemben, szintén magadnak ártasz, ami szembe megy a jógikus életstílus szabályaival.
Az ahimsa elve nem azt mondja, hogy minden gondolat káros. Azt mondja, hogy nem szabad hagyni, hogy eluralkodjanak felettünk a negatív gondolatok. Ne ragadjunk meg egy negatív gondolatnál, ne hagyjuk, hogy az újra és újra felbukkanjon elménkben, hiszen ezek az ismétlődő rossz érzések azok, melyek végül erőszakos szavakká vagy tettekké alakulnak. Amikor egy ilyen ártó gondolat bekúszik az elmébe, legjobb, ha mindössze megfigyeljük azt, de nem ragadjuk meg, nem kezdünk el vele foglalkozni, így pedig épp olyan gyorsan fog elillanni, mint ahogy jött.
Sokan azt gondolják, hogy a nem-ártás elve a jógában csupán fizikai erőszak kerülését jelenti. Pedig az ahimsa a 21. században legalább ennyire szól a verbális és mentális erőszak elengedéséről, valamint az önmagunkkal szembeni túlzott szigor csökkentéséről.
Gondolj csak bele:
Az ahimsa a mindennapokban azt is jelenti, hogy:
A jóga első szabálya tehát nem a spárga vagy a kézenállás. hanem az, hogy figyelsz, és időben megállsz.
A „ne árts” elve különösen fontos a fizikai gyakorlás során. Sok sérülés – húzódás, túlnyújtás, ízületi fájdalom – abból fakad, hogy valaki nem hallgat a teste jelzéseire.
Az ahimsa gyakorlása jógázás közben azt jelenti, hogy:
Ha egy póz fáj, az nem fejlődés.
Ha remeg a tested a túlterheléstől, az nem mindig „jó munka”.
Ha kifulladsz és mégis tovább erőlteted, az nem tudatosság.
A jóga filozófiája szerint a fejlődés nem erőszakkal történik, hanem tudatos, fokozatos közelítéssel.
A modern világban az egyik legnehezebb gyakorlat az önelfogadás. A közösségi média, az állandó összehasonlítás és a teljesítménykényszer könnyen elvezethet önkritikához és belső bántalmazáshoz.
Az ahimsa és önelfogadás szorosan összekapcsolódik. Amikor elfogadod, hogy ma ennyit tudsz, amikor megbocsátasz magadnak egy hibát, amikor nem bünteted magad egy kihagyott edzés miatt, akkor valójában a jóga legelső lépcsőfokát gyakorlod. És talán ez az igazi haladás.
Az ahimsa jelentése: nem-ártás. Ez a jóga első etikai alapelve, amely arra tanít, hogy tetteinkkel, szavainkkal és gondolatainkkal ne okozzunk kárt másoknak – és önmagunknak sem.
Az ahimsa a mindennapokban megnyilvánulhat tudatos kommunikációban, önelfogadásban, a túlterhelés kerülésében és a negatív gondolatok megfigyelésében. Nem tökéletességet jelent, hanem szándékos jóakaratot.
Mert a jóga nem pusztán fizikai gyakorlat. Ha túlterheled a tested vagy folyamatosan kritizálod magad, az ellentmond a jóga filozófiájának. Az ahimsa segít megelőzni a sérüléseket és a mentális kimerülést.
Igen. Az önmagunkkal szembeni kemény, bántó gondolatok hosszú távon stresszt és szorongást okozhatnak. Az ahimsa gyakorlása támogatja a mentális egyensúlyt és az érzelmi stabilitást.
