A kültéri jóga 8 előnye
Ahogy az idő egyre kedvezőbbé válik, egyre több okunk van kihelyezni jógagyakorlásunk a szabadba. A jóga egyik szépsége, hogy szó szerint bárhol végezhetjük. Mégis, a stúdióban végzett gyakorláshoz képest az anyatermészet oly sok extrával járul hozzá a jógázás előnyeihez, hogy muszáj felsorolnom azokat!
1. Nem kell tovább küzdened a személyes teredért
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy a jógaórára érkezvén egy túlzsúfolt terem siralmas látványa fogad. Gyakran már egy tűt sem lehetne leejteni, nemhogy kényelmesen kivitelezni egy-egy terjedelmesebb pózt. Ezzel többé nem fogsz szembesülni, ha a szabadban kezdesz egy jógázni!
2. A környezet kitolja a személyes határaid
Könnyű beleragadni a mindennapos rutinba, viszont a kültéri jóga segít kiszállni ebből a mókuskerékből. A változó földfelszín és az egyenetlen talaj kihívások elé állít. Ha a szabadban kezdesz el jógázni, azzal feladod a stúdió négy falának oltalmazó védelmét, és óhatatlan, hogy vadidegen járókelők tekintetének kereszttüzébe kerülsz. Ez nyomaszthat, frusztrálhat, ám ha megtanulsz a gyakorlásodra figyelni, befelé koncentrálni, az első negyed óra után már észre sem fogod venni a környező forgalom zaját. Helyette jobban megismered a környék fáit és madarait, illatait, hangjait. Keress egy közeli füves teret vagy parkot, és kezdj el ott gyakorolni amilyen gyakran csak tudsz!
3. Természetes D-vitamin forrás
A kültéri testmozgás fokozza az önértékelést; a Nap erejéből felszívott D-vitamin pedig csökkenti a depresszió kialakulásának, elmélyülésének esélyét. Az előnyök kiaknázásához nem kell közvetlenül a napfényben gyakorolnod, hiszen az akár veszélyes is lehet a magas hőmérséklet és a káros UV-sugarak miatt. A jóga és a meditáció árnyékban történő gyakorlása ugyanezeket pozitív érzéseket fogja továbbítani az agyadnak.
4. Megtanulsz valóban kikapcsolni
Egy nemrégiben készült svéd tanulmány rámutatott, hogy a természet, különösen a fraktálok (a természetben előforduló mintázatok, mint a fák lombkoronái vagy a páfrányok levelei) megfigyelése növeli a belső fókuszt és elmélyíti a tudatos relaxációt.
5. Kapcsolatba lépsz a természettel
Amikor kültéri jógán előre hajlunk, szó szerint képesek vagyunk megérinteni a földet. Érezhetjük a füvet az ujjaink között. Majd miután csigolyáról-csigolyára felgördülünk, megpillanthatjuk a csodálatot kék eget. Figyelhetjük a felhők lágy mozgását a szellőben. Láthatjuk a madarak elegáns siklását fejünk felett. Jógaoktatóként gyakran mondom én is, hogy nyújtsd fölfelé a kezed, és nézz fel a tenyerek közé, az ég felé. Ezt kint tényleg megteheted!
Létezik a jógában egy kifejezés, a földelés (earthing vagy grounding az angol szakirodalomban). Ez a koncepció azt a jelenséget takarja, amikor bőrünk a Földdel fizikailag kapcsolatba lép, és így testünk befogadja a földfelszín elektronjait. Földünk felszíne korlátlan és folyamatosan megújuló szabad vagy mozgó elektron-ellátással bír; emiatt pedig számos előnye van annak, mikor bőrünk kapcsolatba lép a földfelszínnel. Csökkenti a fájdalomérzetet, segít az alvászavarok leküzdésében, csökkenti a stresszhormonok (például a kortizol) mennyiségét és a szabad gyökök oxidációját.
6. A mezítlábas gyakorlás jót tesz a talpaknak
Évmilliókkal ezelőtt őseink sokkal több időt töltöttek mezítlábasan, mint mi 2020-ban. Pedig megannyi jótékony hatása van annak, ha időről időre ledobjuk cipőnket, és talpunk közvetlen kapcsolatba kerül a természetes talajjal. Kutatások bizonyították, hogy ha a talpunk kapcsolatba lép a puszta földdel – homokkal, fűvel, sziklával -, az csökkenti a stressz és a fájdalomérzetünket.
A mezítlábaskodás azért is jó a talpaknak, mert lehetővé teszi a boka, a lábfej és a lábujjak megannyi apró izmának és ízületének azt a természetes mozgását, melyekre egyébként egy cipőbe szorítva nem lenne képes. A beltéri jóga is elősegíti ezt, hiszen bent is mezítláb dolgozunk, de a kültéri, szabadföldi jóga egy teljesen új szintre emeli ezt. Ráadásul az egyenetlen talajon való gyakorlás aktivizálja és erősíti törzsünk core izmait is!
7. A természetben eltöltött idő feltölti a kimerült energiaraktárunkat
Idegrendszerünk úgy fejlődött az évmilliók során, hogy a stressz pillanatait energiakitörésekkel vészeljük át. Ez egy túlélési ösztön, mely a vadászó-gyűjtögető életközösségben elengedhetetlen volt. Bizonyos kutatók szerint ezért amikor a szabadban jógázunk, ugyanezeket a jeleket küldjük az agyunknak, hiszen fizikai testünk visszatért természetes környezetébe, ahol ébernek kell maradni. Nem meglepő, hogy amikor az emberek erdős környezetben töltik szabadidejüket, növekszik az életerejük érzete.
Jógikus értelemben a természet a prána legnagyobb forrása. A jógafilozófiában a prána a mindent és mindenkit átjáró energia, a jógikus életerő. Az életerő forrásában gyakorolni a jógát többszörösen erős hatással bír. Nem véletlen, hogy Indiában, a jóga őshazájában főleg szabadtéren jógáznak!
8. A természet illatai és látványa növeli a tudatosságunk
Mikor elhagyod a stúdió négy falát, minden érzékszerved felébred. Különösen az illatok, a látvány és az érintés azok, melyek aktiválják a tudatosságért felelős agyi területeket. A friss levegő növeli a légzéstudatosságot; egy szép táj látványa pedig növeli a szervezet endorfin-szintjét, azaz az örömért felelős hormont. Úgy tűnik, a zöld szín az agyunk alapértelmezett módja! 🙂
