Ahogy a legtöbb ember, úgy talán te is a nyújtó hatású stretching gyakorlatokkal azonosítod a jógát. Ez nem véletlen, hiszen a jógaórákon kívül is sok olyan gyakorlattal találkozhatsz, ami a jógában is jelen van. Pláne igaz ez, ha sportolsz is valamit. Például a jógás cipészpóz a tornaórákról is ismert pillangóüléssel egyenlő.
Sokan ezért teszik fel a kérdést: mi a különbség a jóga és a stretching között, ha ennyire hasonló mozdulatokat látunk?/
A stretching, azaz a nyújtás tehát bármely mozgásforma része lehet. Általában edzés előtt és után végezzük, hogy elkerüljük a feszes izmokat, az izomlázat és a beszűkült mozgástartományt. A jóga azonban sokkal több az izmok nyújtásánál, így ebben a bejegyzésben a jógáról fog több szó esni.
A jóga egy teljes életstílus, melynek csupán egy része a test fizikai karbantartása a jógagyakorlás által. (Ebben a cikkemben már utaltam a jóga életstílus alappilléreire.) A jógagyakorlás a nyújtás mellett magában foglalja az erő, az egyensúly és a helyes testtartás fejlesztését is. Így válunk a jóga holisztikus világa által erősebb én öntudatosabb emberekké. Na de mitől lesz egy póz jógapóz?
A jógairodalom egyik alapműve, a Jóga Szútrák szerint sthira sukham asanam, azaz a jógapózban egyszerre kell jelen lennie a nyugalomnak és az éberségnek, miközben az elme, a test és a levegővétel kényelmes és könnyű. Egy átlagos stretching gyakorlat nem kíván ilyen fokú figyelmet.
Jóga közben nem az a célunk, hogy testünkkel egy ásanába helyezkedjünk. Sokkal inkább cél, hogy olyan erőt és rugalmasságot fejlesszünk, aminek birtokában képessé válunk az adott póz kivitelezésére.
Nem attól lesz sikeres egy jógagyakorlás, ha Instagram influencereket utánozva egy perecbe hajtogatod magad. Ez nem jóga, hiszen mellőzi a jóga megannyi fontos és elengedhetetlen elemét. Minden egyes jógapóznak sajátos hatása van a testre és az elmére, ezért ha beleerőszakoljuk magunkat egy olyan pózba, melyre még nem állunk készen, azzal feszültség, diszkomfort jön létre, a légzés zavarttá válik, ami pedig kiegyensúlyozatlanságot okoz a testben és az elmében. Azaz totális ellentétét okozza a jóga valódi céljának.
A jóga gyakorlása akkor javasolt, ha mind a testi, mind pedig a mentális egészséged javítani szeretnéd. Kimutatható, hogy egy átlagos jógaóra javítja az érzelmi kedélyállapotot, a mentális tisztánlátást és az egészségünkkel kapcsolatos általános közérzetet. A jóga arra is sarkall, hogy aktiváld és megerősítsd az elméd és lelked belső környezetét, ami elősegíti a mélyebb spirituális kapcsolódást.
Az ásanák, azaz a jóga fizikai gyakorlatai növelik a hajlékonyságot, az erőt és a koordinációt. A jógaóra részét képező légzési gyakorlatok, relaxáció és meditáció csökkenti a szorongást, és növeli az öntudatosságot. Sok jógapóz olyan anatómiai elhelyezkedést igényel, ami magasabb fokú propriocepciót generál, és a fizikai test jobb ismeretét eredményezi.
Habár mind a jóga, mind pedig a stretching ajánlott minden embernek, mégis az edzés részei miatt a jógához más fizikai állapotra van szükség. Például lehet, hogy bizonyos pózok elsajátítása évekbe fog telni neked, míg más pózokat egyáltalán nem is tudnál végrehajtani, amíg a tested nem elég erős és mobilis hozzá. A stretchinghez nem kellenek ilyen előfeltételek.
A jógaórák kezdőtől egészen haladó szintig sorolhatóak be. A stretching ennyire nem differenciálható. Bármilyen edzettségi szintű ember nyújthat, de ha kezdő jógázó vagy, bizonyos pózokat le kell skáláznod a saját képességeidnek megfelelően.
A jóga nagy hangsúlyt fektet a légzésre. Ennek szerepe van a relaxációban, meditációban is, ugyanakkor segít mélyebbre menni egy-egy pózban. Ezért számoljuk a levegővételt a pózok kitartásakor, és ezért utasít bennünket a gurunk, hogy mikor kell ki- és belélegezni. A jóga speciális légzőgyakorlatait, amit a köznyelv pránajamaként ismer, a jógapózokkal együtt és külön is is gyakorolhatjuk.
A stretching kizárólag a rugalmasság és a mobilitás növelésére összpontosít. Így habár mindkét mozgásforma lazítja a megfeszült izmokat, javítja a tartást és segíti a sérülések megelőzését, nyújtani edzés előtt és után kell, míg a jóga maga az edzés, hiszen erősítő gyakorlatokat is tartalmaz. Ha csak önmagában végzel nyújtó gyakorlatokat, már azzal is javítod a testtartásod és keringésed, valamint növeled a hajlékonyságod.
Fontos különbség azonban, hogy a stretching lehet sportág- /mozgásforma-specifikus. Ez azt jelenti, hogy egy alapos stretchingen bármely izomcsoportot megnyújthatunk – ez a jógára már nem egészen igaz.
Gyakori kérdés, hogy nyújtás vagy jóga edzés után a jobb választás. Ha célzottan az izmok regenerációjára és a mozgástartomány növelésére fókuszálsz, a stretching a praktikusabb megoldás. Ha viszont egy komplexebb, erősítő és mentálisan is feltöltő gyakorlást szeretnél, akkor a jóga maga az edzés.
Ha választani szeretnél, hogy jóga vagy stretching a megfelelő számodra, gondold át a mozgás célját, amit el szeretnél érni.
Akkor válaszd a jógát, ha:
Akkor válaszd a stretchinget, ha:
Próbáld ki nálam mindkettőt, válogass a videóim közül!
Mindkettő jó választás lehet. Ha inkább lazítanál és nem szeretnél erősítő elemeket, a stretching egyszerűbb belépő. Ha komplexebb fejlődést szeretnél, a jóga a jobb irány.
Nem teljesen. A stretching főként a mobilitásra fókuszál, míg a jóga erőt, egyensúlyt és mentális fókuszt is fejleszt.
Igen, de a jóga nem egyenlő a nyújtással. A stretching a jóga egyik része, nem pedig a teljes gyakorlás.
